Vannak dolgok, amikre nincs mentség.

Ilyen például az, amikor valaki „ál-előadó”.

Azaz csak látszólag tűnik úgy, hogy ott van egy előadó, mert formálisan elmondhatjuk, hogy áll ott egy test a színpadon.

Sőt, még az is lehet, hogy a szája is mozog, és hála a mikrofonnak, az egész teremben halljuk, amiről beszél.

Akkor definíció szerint ő most egy előadó?

Ha és amennyiben némi liszt, tojás, egy kis olaj, só és cukor, meg valamennyi szénsavas víz összekeverve és kisütve minden további bizonyítási eljárás nélkül palacsintának mondható.

De hát tudod, hogy pusztán az összetevők miatt nem válik azzá.

Hát az előadó sem attól lesz előadó, hogy kiáll és mozog a szája.

Attól lesz előadó, hogy ÁT AKAR ADNI VALAMIT!

Hogy tényleg kommunikál, azaz azt szeretné, hogy a gondolat, amit megfogalmaz, eljusson a hallgatókhoz, azok megértsék és lehetőség szerint már másnaptól használják az életükben.

EZ egy előadó.

Az előző jámbor maximum egy bábú, aki pontosan úgy is végzi a feladatát, mint ahogyan egy bábú végezné.

Fájdalmas látni, amikor valaki kiáll emberek elé, de közben végig csak egy dolog jár a fejében:”Könyörgöm istenem, csak ezen legyek túl valahogy!”

Ő nem csinál mást, csak megpróbálja megúszni azt az egy órát, amíg akarata ellenére ott kell állnia az emberek előtt.

Utálja az egészet, a helyzetet, a beszédet, közönséget, meg a főnököt, aki erre felkérte.

Őt egyáltalán nem érdekli, hogy mi lesz ennek az egésznek az eredménye.

Neki csak egy eredmény számít: amikor az egész balhé VÉGET ÉR!

No, hát ő nem előadó.

Ő a bio-díszlet.

Ő egy „ál-előadó”.

És elnézést, hogy ilyen könyörtelen vagyok, de ha egyszer ez az igazság..

Hát ez senkinek nem jó kezitcsókolom!

Nem jó neki magának, az „ál-előadónak”. Mert szenved, mert utálja az egészet, stresszben van és szíve szerint a világ végére futna inkább.

Nem jó a közönségnek, mert az tuti, hogy itt esély sincs egy jó, izgalmas, tartalmas és hasznos előadásra. Ezek az emberek vártak valamit, de nem kaptak semmit, és szó szerint elvesztegettek egy órát.

És nem jó az előadói szakmának sem! Mert az ilyen „ál-előadók” miatt húzódnak vissza sokan, akik azt gondolják: „Én aztán nem fogok kiállni mások elé beszélni. Isten őrizz, hogy olyan legyek, mint ez a fickó itt!”

És az ilyen „ál-előadók” miatt nem mennek el szívesen emberek előadásokra, amik pedig lehetnének csodálatosak is, színesek érdekfeszítőek, tartalmasak.

Nem vagyok az előadói szakszervezet képviselője, csak szeretném, ha elkerülhetnénk az ilyen helyzeteket, mindannyiunknak sokkal jobb lesz úgy.

Ugye… ugye te SOHA nem követnél el ilyen hibát?

Mondd, hogy te SOHA…